A mi mozaikunk

Dóra és Pali 15 év házasság és három gyerek (13, 10 és 8 évesek) után úgy érezték, nem megy tovább együtt. Az érzelmek elmúltak, és mindketten azon a véleményen voltak, hogy a gyerekek miatt nem érdemes együtt maradni.

Boldog házasság volt az övék, de nem bírták tovább. Az érzelemmentesség megöli az amúgy természetesnek tűnő emberi megnyilvánulásokat, amelyeket a családtagokkal szemben elvárunk saját magunktól.

Pali szinte azonnal megtalálta új szerelmét, Esztert, akinek két kisgyermeke van. Ő már egy éve elvált, és jó kapcsolatot ápolt a volt férjével, aki még mindig egyedül élt. Az esküvőre Dóra és Eszter exe is hivatalos volt. Kulturáltan tudták lezárni a közös dolgaikat mind a két kapcsolatban, ennek köszönhetően a gyerekek talán kevésbé sínylették meg a szakítást, és élvezték a közös programokat.

Pali nagyon boldog volt, Dórában azért maradt egy tüske, de igyekezett nem kimutatni ezt. A gyerekek örültek, mert úgy érezték, hogy apa is, anya is megmaradt nekik, csak épp kaptak még két testvért, Eszter gyerekeit. Dóra és Pali két lánya, Anna és Liza, valamint a kisfiuk, Kristóf Dóra lakásában éltek, de rengeteget voltak Paliéknál is. „Arra törekedtünk Eszterrel, hogy mindenben ugyanazt a családmodellt lássák, ami eddig is előttük volt.” – meséli Pali. „Eszter kisfiai, Áron és Bálint is jól beilleszkedtek a mi kis mozaikcsaládunkba. Közben a volt feleségem, Dóra is elkezdett járni egy nagyon normális férfival, Ákossal, akit a lányaim és a fiam is nagyon kedvelnek. Azt hiszem, hogy ez jól van így. Miért kéne egy olyan házasságban élnünk életünk végéig, amelyben nem vagyunk maradéktalanul boldogok?”

Dóra is hasonlóan látja már az egészet. Most nagyon jól érzi magát. Az apás hétvégéken újra nagyon fiatalnak érzi magát, van ideje magára és új párjára, Ákosra is. „Hálás vagyok Palinak, hogy kimondta helyettem is, hogy a kapcsolatunk végéhez értünk. Azt hiszem, túl gyáva voltam, vagy csak túl kényelmes, hogy magam előtt és a férjem előtt is beismerjem, hogy nem érzek már szerelmet, és az intimitás vágya is eltűnt belőlem. Pali is ezt érezte, de volt bátorsága ezt felvállalni. A szakítás szó nem is jó a mi válásunkra, mert nem szakítottunk szét semmit. A gyerekek akkor jönnek-mennek, amikor akarnak, mindig ott vagyunk, ha szükségük van ránk. Jól érzik magukat a két új tesó társaságában, főleg Kristóf, akinek eddig csak lányok voltak a testvérei. Pali mondta egyszer, hogy ez egy mozaikcsalád. Igaza van. Nincs már köztünk semmi, és megadtuk egymásnak a lehetőséget arra, hogy még boldogok legyünk valaki mással. Jól kijövök Eszterrel is, kedves, gondos nő, igazán jó kezekben vannak a srácok, ha ott vannak. Néha beszélünk telefonon is. Ákos, a párom pedig jó kapcsolatot ápol Palival. Végre van egy társa a motorozásban. Már többször voltak együtt motorostúrán. Mindent összevetve azt gondolom, hogy nem is alakulhatott volna jobban az egész. Csak így lehet emberi módon élni, csak így lehet a gyerekeket sérülés nélkül felnevelni. És nekünk ez a legfontosabb. Persze amellett, hogy a mi boldogságunkat is szem előtt tartjuk.”

A családdal való találkozásom után hazafelé az járt a fejemben, hogy valószínűleg sokkal kevesebb sérült gyermek és felnőtt lenne a világban, ha mindenki képes lenne így lezárni egy kapcsolatot. Ráadásul Dóráék már 20 éve szerettek egymásba, és a házasságuk sem volt rövid életű. Mégis emelt fővel tudták azt mondani a másiknak, hogy nem szeretlek már úgy, mint régen, váljunk el csendben, nyugalomban. Felfogták azt, hogy a gyermekeiknek az a legjobb, ha ők nem veszekednek, nem fajul vállalhatatlanságig a válásuk. Sok párnak kellene megfontolnia mindezt, mielőtt beadja a válókeresetet.

Ha kérdésed van a témában, keresd online szakértőinket itt!