Ha szereted, nem láncolhatod magadhoz!
Tényleg igaz lenne ez? Nem számoltathatod el, nem kell minden percéről tudnod? Pedig milyen jó lenne, ha csak a tiéd lehetne, senki másé! Olyan jó lenne, ha nem kéne minden pillanatban attól rettegned, hogy kiderül. Kiderül, hogy megcsalt, áldozattá tett téged… Pedig te tudtad, hogy figyelned kellene.
De hova vezet egy kapcsolatban a féltékenység?
Azt mondják, egy bizonyos szintű, egészséges féltékenységnek minden kapcsolatban lennie kell. De mennyi az egészséges mérték? Kinek, mi… ugyebár. A kapcsolatok egyik alappillére a bizalom. Ezen áll, vagy bukik minden. De hogyan legyen bizalom, ha minden pillanatban az jut eszedbe, hogy most is biztos valaki mással van együtt a szerelmed.
Ez már biztosan nem az egészséges féltékenység kategóriája.
Nem véletlenül van veled!
Tudnod kell, hogy a párod nem véletlenül választott téged. Valami megfogta benned, amit szeret és nem akarja lecserélni. Az, hogy te úgy érzed, az még nem a valóság. El kell hát engedned ezt a rossz berögződést, mert csak rombolja az amúgy is nehezen felépített boldogságot. Neked sem esik jól, ha ő csinálja veled ugyanezt, még fel is kapod a vizet, hogy hogyan is feltételezheti, hogy megcsalod. Csak bele kell élned magad a szituációba, és egyből érzed, hogy ez mennyire nem oké.
Ő nem a tiéd!
Nem mentegetőzhetsz azzal, hogy az előző kapcsolatodban megcsaltak. A jelenlegi egy másik ember, más tulajdonságokkal, és, ha nem adott okot a féltékenységre, nyilván zokon veszi, hogy folyton ellenőrzés alatt áll.
Érthető, hogy nagyon nehéz megőrizni azt az egészséges mértéket, de hidd el, ő nem a tulajdonod, nem sajátíthatod ki, nem ellenőrizheted, és nem veheted igénybe minden idejét. Abból, hogy folyton nyomozol utána, a nyomában jársz, ő nem azt fogja levenni, hogy mennyire fontos neked, hanem azt, hogy birtoklod. Vannak, akik ezt nagyon érzékenyen veszik tudomásul, vannak, akik képtelenek így élni, és azonnal lelépnek, ahogy lehetőségük nyílik rá. Azonban, ha képes vagy tudomásul venni, hogy az az ember, akit a legjobban szeretsz, nem a tiéd, egyből jobban fogod magad érezni, mert egy nagy terhet eresztesz el.
A féltékenység tényleg szörny
A te saját belső démonod, akivel folyamatos küzdelmet folytatsz. Csak akkor tudod legyőzni, ha elfogadod, a világ nem olyan bonyolult. Vannak benne olyan emberek, akik okot adnak a féltékenységre, mások pedig nem. Ha egy olyan emberrel élsz, vagy jársz, aki okot ad rá, akkor el kell gondolkoznod, hogy jó helyen vagy-e, nem lenne-e jobb neked egyedül egy darabig. Ha olyan ember mellett vagy, aki nem adott rá okot, akkor meg mi szükség erre az egészre? Ha túlzottan féltékeny vagy, csak magadnak csinálsz stresszt, a párod attól még nem fog megváltozni, esetleg csak megunja, hogy folyton nyomozol utána, ellenőrzöd, és így is, úgy is egyedül maradsz. Gondold végig, melyik utat szeretnéd járni: egy bizalommal átszőtt, szeretettel kikövezett utat, ahol csak a büszkeség van benned, ha egy másik ember ránéz a párodra, vagy egy olyan utat, ahol a bizalmatlanság felemészt, és már a szeretetre nem marad energiád.
Kovács-Hain Zsuzsa
