• lélek
  • Az elvárások tönkretettek mindent

Az elvárások tönkretettek mindent

Ágnes története nem teljesen egyedülálló, hiszen nagyon sokan élnek frusztráló kapcsolatban manapság. Sokan nem mernek, vagy nem akarnak kilépni, félnek az egyedülléttől, és attól, hogy egy új kapcsolat vajon mit tartogat számukra. Ágnes bátran írta meg nekünk, hogyan tették tönkre a párkapcsolatát partnere túlzó elvárásai.

„Sosem voltam tudatos ember, mindig csak sodródtam az árral – ahogy szokták mondani. A szerelemben sem voltak olyan döntéseim, amelyeket az eszemmel hoztam volna meg. Nem volt sok férfi az életemben, de akik voltak, mély nyomot hagytak a lelkemben. Mert persze mindent a szívemre veszek azonnal.

Amiért most írtam nektek, az a legutóbbi kapcsolatom, ami nem valami szépen ért véget. Ez volt az első olyan, ahol én mondtam azt, hogy vége. Az eddigi kapcsolataimban általában közös megegyezéssel hoztuk meg a döntést arról, hogy más irányba folytatjuk tovább utunkat. Tamás azonban más volt.

Az ő fejében létezett egy kép arról, milyen életet szeretne élni. Mindent ennek a távoli jövőképnek rendelt alá. Ezzel még nem is lett volna semmi baj. A gond az volt, hogy észre sem vette, hogy az ő jövőképe felém elvárásként, kényszerként jelenik meg. Már a kapcsolatunk kezdetén fel kellett volna kapnom a fejem, és jelezhettem volna önmagamnak, de persze meg se rezzentek az antennáim. Szépen lassan benne találtam magam a közepében. Először csak apróságok voltak, amik leginkább a viselkedésemet célozták. Valahogy semmi nem volt neki elég jó. Már én éreztem magam kényelmetlenül, ha együtt voltunk. Ezek az apróságok aztán nagyobb, komolyabb elvárásokba csaptak át, és már-már az irrealitás határát súrolták. Már az sem tetszett neki, ahogy kifújom az orrom, de a kinézetemről, az öltözködésemről ne is beszéljünk. Komolyan kezdtem magam rosszul érezni.

Fogalmam sem volt, mit tegyek. Nem akartam őt elveszíteni, de éreztem, hogy ha még egyszer szól valamiért, felrobbanok. A baj még csak innen kezdődött. Lassanként már a barátaink előtt is alázott, ami még rosszabbul esett, mintha csak otthon tenné meg ezt.

Bántó, sokszor durva megjegyzéseket fűzött mindenhez, amit tettem, vagy mondtam. Folyamatosan igyekeztem megválogatni a szavaimat, csak azt vettem fel, amit ő előzőleg jóváhagyott. Az összes barátnőmet le kellett építenem, és már anyukámat sem hívhattam fel, amikor akartam, mert neki nem kell olyan nő, aki az anyján csüng.

Rájöttem, hogy nagyon különbözik az életről alkotott képünk. Én csak boldog akartam lenni, de nem úgy, ahogy ő elképzelte.

Rengeteget veszekedtünk, többször meg is ütött, de ilyenkor mindig nagyon megbánta, én meg elhittem, hogy megváltozik. Szerinte nagyon szépen haladtam az általa kijelölt úton. Én viszont úgy éreztem, mintha valami szektában lennék, ahol van egy karizmatikus vezető, akinek mindent eltűrnek a hívek. Tamás ilyen volt. Karizmatikus. És én mindent elhittem neki, és mindenre hajlandó voltam érte.

A kapcsolatunk hamar eljutott arra a szintre, amikor én egy önbizalomhiányos rabszolga életét éltem, ő pedig az uraságét, aki mindent megengedhetett magának. Folyton vitatkoztunk, veszekedtünk, de egy idő után már visszaszólni sem akartam, csak tettem, amit mondott. Nem kapcsolat volt ez, szerelem meg pláne nem.

Egyik este, amikor hazajött, már összepakolt bőrönddel vártam. Letettem a kulcsot az asztalra, és azt mondtam, nem bírom tovább. Remélem, boldog lesz valakivel, aki ugyanazt szeretné, amit ő. Kimentem az ajtón, és becsuktam magam mögött. Hallottam, ahogy a kő legördül a szívemről. Anyukámhoz költöztem, és próbálom helyrehozni az életem.”

Ahhoz, hogy Ágnes és Tamás kapcsolata ne így érjen véget, sokat kellett volna beszélgetniük. Ágnesnek meg kellett volna nyílnia, és elmondani Tamásnak már kapcsolatuk elején, hogy mi az, ami bántja. Részletesen kellett volna beszélnie az érzéseiről, nem pedig követni egy másik ember akaratát, elvárásait. Tamásnak pedig el kellett volna fogadnia azt, hogy Ágnes nem a tulajdona, hanem egy másik, érző ember, aki nem tökéletes ugyan, de együtt tudnak létezni, szeretni tudják egymást.

Tarjáni Rita

Fontos

  • Mellékhatás bejelentés

    Mellékhatás bejelentés

    Amennyiben egy gyógyszerrel kapcsolatban mellékhatást, vagy minőségi reklamációt szeretne bejelenteni, a következő lehetőségek bármelyikén megteheti:

    az alábbi felületen:

    Richter Gedeon Nyrt. mellékhatás bejelentés

    illetve a következő e-mail-címek bármelyikén:
    Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
    Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  • Impresszum

    IMPRESSZUM

    Az AMérce weboldalt a Richter Gedeon Nyrt. üzemelteti. A portál szerkesztését és karbantartását a HealthLinePR-Med Kommunikációs Ügynökség végzi a Richter Gedeon Nyrt. megbízásából.

    Portál üzemeltetője
    Richter Gedeon Nyrt.
    Székhely: 1103 Budapest, Gyömrői út 19-21.
    Cg.: 01-10-040944 (Cégbíróság: Fővárosi Bíróság)
    Adószám: 10484878-2-44

    Portál szerkesztője és karbantartója
    HealthLinePR-Med Kommunikációs Ügynökség
    Székhely: 1037 Budapest, Montevideo utca 7.
    Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

    Főszerkesztő: Örkényi Gabriella
    Szerkesztőségi főmunkatárs: Kovács –Hain Zsuzsanna
    Munkatársak: Balogh Ferenc, Dr. Jármi Hilda, Földi Miklós, Frank Róbert, Haris Éva, Kapuvári Tamás, Ligeti Anna, Molnár Miklós, Serbán Richárd, Szarvas Zoltán, Tarjáni Rita, Tóth Anna, Vémi Zoltán

    Kapcsolat:
    Richter Gedeon Nyrt.

    Hatóság:
    OGYÉI

Kapcsolat

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.